Szívügyem a női misszió. Ha jól van a feleség, akkor a férj is. Ha a férj jól van, akkor a gyerekek is. Ha mindenki jól van, akkor boldog a család. Ha jól van a család és más sok család is, akkor jól van a társadalom.

Hiszem, hogy mindenkinek a maga részét kell megtenni azért, hogy mind jobban lehessünk, alakuljunk, formálódjunk. A vágy nem elég. Vágy az, amit szeretnék, de nincs ráhatásom. Cél pedig az, amit szeretnék, és van is ráhatásom.

A boldog házasság tehát nem lehet vágy, mert két félen (is) múlik, hanem sokkal inkább cél, amelyben én megtehetem a magam részét. Ha ez felcserélődik, akkor jön a csalódások sora.

Hiszem, vallom, hogy a Példabeszédek 31. (A derék asszony dicsérete) egy élethosszig tartó program. Amikor egy női alkalmon vagyunk, akkor igyekszünk mindinkább - ezt az igei részt alapul véve - Krisztus-arcúvá formálódni.

Érthető tehát, hogy nemcsak a nőnek kell megtenni a maga részét, hanem amint jeles költőnk, Lackfi János írja épp e Péld.31.parafrázisában: "Ugyanitt derék férfi is kerestetik!"

Vasárnap, október 2-án Martfűn jártunk. Nőszövetségi konferencián tartottam előadást az Értékmozaikról. Felemelő alkalom volt - 150 nő együtt egy célért.

Isten útjai milyen hatalmasak! Lehóczki K. Krisztina lelkipásztórnő keresett meg hetekkel korábban, amikor felkért az előadásra, s az egyik martfúi lelkipásztort pedig idei szolgálattal bízták meg. A szervező nem tudhatta, hogy mi egykor csoporttársak voltunk Timivel egy képzésen, jól ismerjük egymást. Semmit sem tettünk azért, hogy együtt szolgálhassunk, ám mielőtt még kértük volna... megadatott. Jólesett a lelkemnek.

"Tavaszi" napsütés, kedvesség, szeretetteljes befogadás, felhőtlen jó kedv, alaposság, harmónia, szentség, elcsendesedés, jó humor, derű, megrendítő pillanatok - szavak, amelyek erről az alkalomról eszembe jutnak.
És a csodaszép őszi dekoráció a templomban! Na és a csokor, amelyet kaptam...mennyi figyelmesség van benne. Dicsőség Istennek, köszönet a szervezőknek - mindenért!

SDG!