Vélemények

Hamar Katalin Anna, 19 éves

  • 2020.06.24.

Egy nap anyukám egy könyvvel állított haza, mondván: „Ezt olvassátok el ha van kedvetek, szeretettel ajánlom!” Emlékszem, éppen kint napoztam a kertben, örültem hogy vége a vizsgáimnak, és pihentem. Egyből meg is néztem a könyvet. Az írója Ritter Ida; teljesen megdöbbentem nem is tudtam hogy írt egy könyvet. Azonnal felkeltette az érdeklődésemet, már csak a borító láttán is szimpatikus volt a kötet.

Emlékszem Nándi bácsira még a gimnáziumból, amikor néha ő tartott istentiszteletet a Kecskeméti Református templomban. Mindig is tetszettek a prédikációi, mert gyerekfejjel is érthetők voltak, és mindig egy tanulságos mese, történet hangzott el az istentiszteleteken, amelyek közül valamelyikre még ma is emlékszem.
Szóval már a szerző láttán gondoltam, hogy ez egy jó könyv lesz. Őszintén, a címmel annyira nem is foglalkoztam, bár anya említett valamit hogy a bonyolultabb szerelmi kapcsolatukról, az eddigi életútjukról íródott a könyv.

Szóval így kezdtem bele az olvasásba: kíváncsian, “cím nélkül”. Sejtelmem sem volt akkor még, hogy mekkora hatással lesz rám ez a könyv. Az első pár oldal után ugyanis azonnal hozzám ragadt, alig bírtam letenni. Eleinte furcsa volt olyan emberekről olvasni, akiket a való életben is valamennyire azért ismertem, de később ettől teljesen el tudtam vonatkoztatni, máson volt a hangsúly.

Éppen elmúlt párkapcsolatomat dolgoztam fel ezekben a hetekben. Az egyik ok, amiért megfogott a könyv, pont ez volt, mert eleinte úgy éreztem, jó döntés volt a kapcsolat megbontása. Fantasztikus ahogyan a könyvben olvashatjuk az érzést, miszerint „ő a másik felem”. A könyv végére azonban újra elbizonytalanodtam, ami pedig a másik oknak köszönhető, amiért a mű teljesen magával ragadott. Ez pedig nem más, mint az az Istennel való kapcsolat, amit végig láthatunk, az a tiszta, szeretetteljes hit, amit elénk állít a történet. Egyszerűen elképesztő érzés volt olvasni, mennyire más mindent az Úr Istenre bízni, az ő útját járni, és minden nap hálát adni mindezekért.

Azt éreztem, én is ezt akarom! Én is ugyanígy minden nap hálát akarok adni Istennek, vele szoros kapcsolatba kerülni és ezt a saját családomba is tovább vinni.

Vallásos családban születtem, és ezért a mai napig hálás vagyok, de tudom, hogy amit eddig az Istennel való kapcsolatom ápolásáért tettem, az édes kevés, ennél sokkal szorosabb is lehet ez a kötődés. Úgy hiszem, ezt a könyvet a Jóisten küldte nekem, hogy elkezdjem végre az ő útját járni, de most már komolyan, küzdve azért, az ő akarata szerint és teljes hitben vele együtt. Szeretném ugyanúgy megosztani az életemet Istennel, mint ahogyan az a szeretetteljes család teszi nap mint nap, akiket a könyvben megismerhettem.

Már az első pár fejezet elolvasásánál elfogott egy érzés. Ezt mindenképpen meg kell mutatnom kedves barátnőmnek, Rékának. Egyszerűen éreztem, hogy addig nem nyugszom, amíg nem szerzek neki is egy példányt és át nem adom a két kezébe! Így történt, hogy anyával ellátogattunk Ritter család gyönyörű otthonába. Valamiért nagyon izgatott ez a találkozás, na meg az hogy megszerezhetem a könyvet Rékának. Nagyon kellemes délutánt töltöttünk el abban a szeretettel és hittel teli házban, ami a könyvben is megjelenik. Olyan kedvesek voltak a szereplők élőben pont, mint ahogyan a könyv olvasása alatt éreztem, és ahogyan emlékeztem is azért valamennyire a múltból rájuk.

Azóta csak bővül az a névsor, akiknek meg szeretném mutatni még a történetet! Véleményem szerint akár kötelezővé is tehetnék, ám a „kötelező” szó hallatán lehet, hogy elveszítené azt az erejét: azt, ahogy megtalál és megszólít, mint ahogyan ezt velem is tette.

Fiataloknak, felnőtteknek, én mindenkinek csak ajánlani szeretném teljes szívemből! Nekem egy életre meghatározó! Köszönöm hogy elolvashattam és hogy rám talált!

Erdei Jánosné Erzsébet

  • 2023.03.30.

Kedves Ida!

A könyvet a református nőszövetségi hírlevél ajánlójában találtam.Elolvasás után mélyen a szívemig, lelkemig ért.
Nagy hatással volt rám ez a bizonyságtétel. Megtanultam, hogy a legnagyobb érték a hit, a szeretet a
legfontosabb pedig az imádság. Elkészítettem az ajánlott igazbeszéd mondókát, továbbadom a családtagjaimnak is.

A konyhám falára kiírtam: HA AZ ÉLET CITROMOT KÍNÁLT, KÉSZÍTS BELŐLE LIMONÁDÉT:
Esküvői ajándéknak is megvásároltam a könyvet, úgy gondolom, hogy én adtam a legtöbb ajándékot,
"Ida regényén" keresztül a boldog életre, mert a könyv útmutatása egy életre szól.
Megvásároltam fiamnak, lányomnak is, hogy a könyv üzenete áldássá legyen az életükben.

Hálás köszönettel: Erzsike

Kövesdi Julianna, 32 éves ápoló

  • 2022.03.25.

Kedves Ida!

Nagyon sok szeretetet, örömet, bátorítást kaptam a könyv olvasása során, őszintén csodálom Önöket hogy ekkora hitük, elhivatásuk , elköteleződésük volt és van az adódott tengernyi nehézség ellenére is. Rengeteg dolgot világított meg az Ön által írt könyv - amelyekről eddig nem is tudtam -, sok bűnömet megmutatta, de ez a jó és ez a cél - nem a "szerintem"-ek, ahogy Ön fogalmazott. Úgy tapasztalom, az életemben is pozitív fordulatot hozott a kedves sorok elolvasása. Sokszor egy-egy gondolat eszembe jut, előveszem és fellapozom újra a hozzá kapcsolódó értékmozaikot.

Kevés ilyen könyvvel találkoztam mostanában, hogy elolvasása után is fellapozza, visszakeres benne az ember (pedig nagy könyvmoly vagyok, mióta csak tudok olvasni). A kötetet egy keresztény könyvesbolt kínálatában találtam, és azonnal kosárba tettem. Nagyon kedves a borító, és ahogy fellapoztam, komoly és elgondolkodtató fejezetcímekkel találkoztam. Nagyon az evangélium mélyére, és lényegére világít, mentesen a világ mindenféle "modernista", vagy "progresszív" vagy akár "feminista" teológiai irányzataitól.

Tiszta szívből ajánlom mindenkinek vallási és életkori kitétel nélkül.Áldást és sok szeretetet kívánok a szerző és családja életében!

Sok szeretettel: Kövesdi Julianna 

Bné Katalin, középkorú pedagógus

  • 2021.09.15.

Nagy érdeklődéssel olvastam „Ida regényét”, mert hallottam a nagy port kavaró történet rövid változatát, és több „szereplőt” személyesen is ismerek.
Tudom, milyen izgalommal várták gyermekeiket, ott voltam a vetélés gyanújakor, amikor Nándit hívták, hallottam az aggodalmakat, amikor valakinél betegség tünetei jelentkeztek, jártam a csodálatos faházukban és nem értettem, miért nem alakul simábban Nándi lelkészi hivatása.

Hogy miért és kiknek ajánlom a könyvet?
- az ismerőseiknek, akik belülről láthatják meg az ok-okozati összefüggéseket;
- azoknak, akik a történetre kíváncsiak, és mellé egy tervszerűen felépített értékrendszert/ mozaikot kapnak;
- az ítélkezőknek (Egy kiugrott pap esete / Egy nő, aki „elcsábít” egy papot / Legalább felvállalták… / Hogy lehet ilyen gyorsan vallást váltani? / Így Nándi mégis tudja a hivatását folytatni és a családjának is élni)
Ha elolvassák, megérthetik az okokat és eljuthatnak oda: „Ne ítélj, hogy ne ítéltess”;
- házasságban élőknek és gyereket nevelőknek (konfliktusok felvállalása, példák a
megoldásra);
- hívőknek és nem hívőknek (a sok nehézség után is lehet hinni az Úrban
- azoknak, akik akaratlanul is megnehezítették a család életét (bocsánatban részesültek);
- akik elégedettek az életükkel, tanulják meg a hálaadást;
- akik elégedetlenek, változtassanak a szemléletükön az értékmozaik segítségével.

Nagyon tetszik a táblázat a dolgok átértékeléséről.
Ha „csak” egy szerelem története lenne a könyv, izgatottan végigolvasnánk, találgatnánk a szereplőket, aztán félretennénk. Azonban ez több!

Az értékmozaikok olvasásánál nagyobb figyelemre, elmélyülésre van szükség. Úgy képzelem, mint egy füveskönyvet, ha elakadunk az életben, megakadunk a változtatásban, segítségünkre siet megoldást ajánlva.

Legjobban az tetszett, ahogy Ida személyes példákkal alátámasztja, miért nem jó lenyelni a problémákat. (Betegséghez vezethet.)
Hogyan lehet szembesülni azokkal, kulturáltan megoldani. Hogyan tanult saját hibáiból.
Felvállalja, hogy Ők sem tökéletesek, a hibák vállalásával még hitelesebb.

A legérdekesebb, hogyan próbálja az Úr által kijelölt utat követni. Mi a saját elgondolásunk? Mi az egyházaké? Mi az Övé? Néha fel kell adni az akaratunkat.
„A szivárványhoz eső is kell.” Ki kell jönni a gödörből, mint Józsefnek, átmenni a sivatagon, hogy boldogulhassunk.
Az álmok is utat mutathatnak.
Az egyházak bemutatását nem annyira kedveltem, bár tanulságos. Mindegyikben voltak őszinte, segítőkész „szereplők”, és akarva vagy akaratlanul ártók is.

A könyvbemutatón (én a másodikon voltam) jó volt látni a barátokat, a kis templom és kertje harmóniát sugároz.
A téma még most is kényesnek számít. Biztos nem fogja minden olvasónak a véleményét megváltoztatni, de elgondolkodtat.
A családi éneket hallgatva jutott eszembe: gyümölcséről ismerszik meg a fa.

Kívánom, hogy kevesebb nehézséggel, jó egészségben folytatódjon az életetek! Nagy kincs és támasz lehetett a katolikus elöljáró mondása: „Ha baj, betegség ér benneteket, az nem Isten büntetése.” A nehézségek dacára is kitartottatok.

Kívánom, hogy a könyvön keresztül és életetekkel minél több embernek
mutassatok példát az értékes keresztény/ keresztyén életre. Hiszem, hogy ez a hivatásotok.

 

Cseke Ildikó Ida, 66 éves, pedagógus

  • 2021.04.24.

Hálás a szívem, hogy elolvashattam Ritter Ida könyvét!

Olvasás közben , egy igazi, áldott csendeshétre indul el az olvasó. Isten a lelki vezetője ennek a hétnek, Ida pedig leírta, amire őt a Lélek indította. Köszönöm!

Mélységes Isten-tiszteletet, Isten-szeretetet, Istentől tanult alázatot, őszinteséget tanulhatunk tőle, és a mindezekből fakadó emberszeretetet és-tiszteletet, kedvességet. Ida az Úrtól kapott bölcsességgel segíti az olvasót az értékmozaikok stációinál megállni és elmélkedni. Nem kioktat és „megmond”, de őszintén és határozottan, mindig szeretettel !!! mutat rá az igazságra, és az Igazságra, Aki leleplezi téves gondolatainkat, rávilágít helyesnek vélt, helytelen útjainkra. A könyv segítségével belenézhetünk egy tükörbe, melyet a minket nagyon szerető Isten tart elénk. Ez őszinte önvizsgálatra indít és bátorít, hogy ne csak kívánjuk a „boldogéletet”, ne elégedjünk meg azzal, hogy „nem messze vagyunk az Isten országától” …hanem merjünk megtenni határozott lépéseket, melyek a célba elsegítenek! 

ALÁZAT, Isten mindenek felett való szeretete, Igéjének alapos ismerete, az Ő szava iránti engedelmesség! Számomra ezek kulcsfogalommá lettek olvasás közben. Ha az életemet abban a teljes örömben szeretném élni, amely sugárzik a könyv lapjairól! 

Igen, NAGYOBB Ő! A kagyló és az IGAZGYÖNGY története Ida és Nándi életútja. Nem mindenkinek kirendelt, különleges út. Csak az erre elhívottaké! Istené a dicsőség érte!

Kedves Nagytiszteletű Asszony! Kedves Nagytiszteletű Úr!
Hálásan köszönöm, hogy megosztották velünk életük történetét! Köszönöm az őszinteséget, az olvasó iránti bizalmat, a tanulságokat, a tanácsokat, a hitet, az életörömöt, a megbocsátani tudást, a helytállást a próbatételekben! A helyén mondott Igéket, a tanulságos történeteket.
Isten áldja meg református egyházunkat ilyen bizonyságtevő életekkel!
Soli Deo Gloria!

„Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsétek egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel, hálaadással énekeljetek szívetekben Istennek. Amit pedig szóltok, vagy tesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala.” (Kolossé 3: 16)
Erre kaptunk példát ebben a könyvben!

Áldás békességgel,
Cseke Ildikó Ida

Végh Tamás, református lelkipásztor

  • 2021.03.24.

Ritter Ida: „Nagyobb Ő” című könyvét két hete kaptam meg valakitől ajándékba. Egy hét alatt elolvastam az 550 oldalas könyvet. RENDKÍVÜLI HATÁSSAL VOLT RÁM! Nem csupán az, hogy egy katolikus pap rádöbben, lehetetlen, hogy a hagyományok felülírják a Szentírás igéit, - és Isten közben egy különös szerelem útját is bekapcsolja -, majd református lelkésszé lesz hivatásszerűen. Ezt a folyamatot úgy írja le a feleség, hogy közben az igei vezetést – utólag már a tanulságokat is – őszintén és nem manipulálva tárja elénk.

De ez még csak a bevezetés. Ami még nagyobb hatással volt rám, hogy Isten megadta neki: KÉSZÍTSEN EGY LELKIGONDOZÓI RENDSZERT, AMELY MINDVÉGIG AZ IGÉRE ÉPÜL ÉS A GYAKORLATBAN MŰKÖDIK!!! – Ezt a „rendszert” magukon küzdötték végig és bevált, ill. beválik a gyakorlatban.

Lelkipásztorok, lelkigondozók azon fáradozunk, hogy az ige által gyógyuljanak életek. Ehhez különös segítség ez a könyv. Magamnak úgy fordítottam le a lényeget: Igehirdetéseimmel az alapszempontokat kitüzöm: igaz ”igei vázat” adok. Ez a rendszer pedig megtölti az igaz alapokat a gyakorlati életben működtethető igei anyaggal….

Mivel nem hemzseg a szolgálati utunkon a tiszta bibliai lelkigondozói segítség, aki beszerzi, kincset talál!

Mné Magdi, 69 éves

  • 2020.10.19.

Hitetlen életemben televoltam a magam gondjaival, nem érdekelt más emberek sorsa, különösen nem számomra ismeretlen embereké. Mikor új életet kaptam, az Úr Jézust szívembe fogadhattam, nemcsak a Biblia nyílt meg előttem, hanem a világ is kinyílt számomra. Az Úr sok együttérzést, féltő szeretetet adott a szívembe. Sokféle imatéma terhelődött a szívemre, többek között a katolikus hívek és hangsúlyosan a papok.

Magam is római katolikus voltam. Elsőáldozó voltam és bérmálkoztam gyermekkoromban.Aztán 14 éves koromtól 38 éves koromig nem jártam templomba. Istentagadó lettem.

Amikor 38 évesen eljutottam a szomszéd utcában lévő református templomba, az Úr megszólított, és kegyelméből újjászült, bűnbocsánatot, örök életet kaptam. Az akkori lelkész szolgálatára sokan tértek meg, egy kisebb ébredés történt. Tudom, hogy az Úr munkája volt ez a lelkészen keresztül. Érdekes volt, hogy a megtértek
közül többen katolikusok voltunk.

A lelkészünk sokat imádkozott a római katolikus hívekért és papokért, szerette őket. Ő beszámolt olyan hírekről is, hogy megtért, a bibliai tanításokhoz ragaszkodó papokat egyházi irodákba helyeztek dolgozni, nem hirdethettek Igét. Sem neveket, sem helyet nem mondott, nem tudtuk ez hol történt, lehet, hogy nem Magyarországon, lelkészünk sokat járt a környező országokba az ott élő magyarokhoz. Sok gyülekezeti kirándulásunk volt Erdélybe, Kárpátaljára, Felvidékre.

Tehát én 1990-től azt is szolgálatként kaptam az Úrtól, hogy a katolikus hívekért, papokért imádkozzam gyülekezeti imaórákon és egymagam is. Időközben húgom is megtért, és azóta mind a kettem imádkozunk.

Ezért volt talán a legnagyobb öröm ezt a könyvet olvasni, mert az Úr megmutatta ezáltal is, hogy nem hiába adta a szeretetet és imádságot a szívembe, szívünkbe. Olyan öröm ez , ami nem hasonlítható semmihez e Földön.

Szerintem nagy értéke a könyvnek Ida őszintesége, határozottsága, szerénysége, a leírtakból áradó szeretet, mely az Úrtól való. Jó volt olvasni, mert láttam, hogy egyek vagyunk az Úrban, s ez nekem nagy öröm. Engem arra bátorít ez a könyv, hogy továbbra is bízzak mindent az Úrra, Tőle kérjek vezetést az életemre , mindent
az Ő kezéből fogadjak. Csodálatos látni a könyvben, hogy az Úrral a nehezeket is el lehet hordozni békességgel,és a felüdülés idejét is elhozza az Úr. Az egész könyv egy drága bizonyságtétel Isten hűségéről, szeretetéről, személyre szabott vezetéséről. Bizonyságtétel arról, hogyan is él együtt a Teremtő és Megváltó Isten az ő gyerme-
keivel, míg e Földön élünk.

Aki elolvassa a sok-sok lapot, bizonyosan közelebb kerülhet az Úrhoz. Nekem rövidnek tünt az 547 oldal, szívesen olvastam volna tovább.

Varjúné Legát Katalin, 52 éves, fejlesztőpedagógus és családkonzulens

  • 2020.10.19.

Szeretek olvasni. Szépirodalmat, szakmai könyveket, de a tartalom mögött különösen is az alkotó a számomra izgalmas. Foglalkoztat, honnan jött a téma, az inspiráció, mi a mögöttes valóság, maga az élet. Így különösen szeretem, ha igaz történeteket olvashatok, hiteles emberekét, akiknek az élete elgondolkodtat, tanít, épít.

Már csak ezért is szívesen vettem kezembe Ida, megjegyzem küllemében is vonzó, könyvét. Főleg, hogy nem titkoltan nem pusztán magáról, a megélt történetekről mesél, hanem az ezekből felsejlő, életet adó, formáló, szerető, az útjait számunkra sokszor kifürkészhetetlen, de mégis megtapasztalható, szerető Istenről.

Ida minket, akik kézbe vesszük a könyvét, egészen közel enged magához, bátorsággal mutatja meg a nehézségeket is nagy életörömök mellett, és ezekkel párhuzamban értékmozaikokként megosztja a teremtő Istennel kapcsolatos megéléseit és megértéseit is. Szeretettel fogadja bizalmába minden olvasóját, és adja tovább mindazt, amit ő is kapott.

Madaras Szilvia, 19 éves, Kibéd

  • 2020.08.16.

Egy napsütéses július végi nap, amely éppen olyan átlagosnak indult, mint bármelyik másik (végre) vakációs napom, egy nem várt, mégis kellemes meglepetést tartogatott a számomra.
A már szokásossá vált internetezgetésem közepette azon találtam magam, hogy akárhányszor továbbhaladok a hírfolyamomban, mindig ugyanott kötök ki; egy virágkoszorút ábrázoló könyvborító fényképénél, amelynek középpontjában az áll(t): "NAGYOBB Ő". Egyből rá is kattintottam, majd kíváncsian nézegettem. Eleinte a borítóján akadt meg a pillantásom, hogy milyen kifinomult, ízléses és egyszerűen szép. Aztán lennébb merészkedve, valahogy nem lepődtem meg a "katolikus papból lett református lelkipásztor feleségének vallomása" alcímen sem, és a boldogság útmutatójául szolgáló Értékmozaik is csak növelte a kíváncsiságomat. Az ajánlót olvasva a "hitmélyítő könyv" címszónál ragadtam aztán teljesen le. Vajon mégis milyen lehet? - merült fel a kérdés bennem, mivel általában a hitmélyítő olvasmányokban csalódnom kell. Lehet én várok el túlságosan sokat és a maximalizmusom szól belőlem.

Végül nem azonnal, de néhány napon belül megrendeltem ezt a könyvet. Isten annyira együttműködő volt, hogy másnap már Iringóék által a kezemben tarthattam. Talán már ekkor éreztem, hogy nem volt véletlen az, hogy én rábukkantam. SDG!
Azon nyomban bele is kezdtem az olvasásába. Már az első oldalakon beigazolódni látszott a gyanúm, hogy most végre tényleg egy igazi hitmélyítő könyvet tarthatok a kezemben. Igazi mestermű, mert érződik rajta, hogy tényleg a Mester irányította. Lehet, hogy gyerekesen hangzik, de én bizony el is határoztam, hogy mindig keveset olvasok belőle, hogy annál tovább élvezhessem a társaságát, aztán pedig Isten is közbeszólt, és végül tényleg, hogy így lett, viszonylag hosszú ideig volt társam a "megvilágosodásban". Merthogy ez az időszak valóban azt adta nekem; a megvilágosodást. Nagyon sok minden letisztázódott bennem és ezért végtelenül hálás vagyok. Egy csoda ez a könyv, ahogy egy csoda az abban leírt történet is. Bizonyíték arra, hogy Isten jelen van az életünkben, ha mi is akarjuk. (Vagyis, ha nem akarjuk akkor is, csak akkor mások a gyümölcsök.)

Zárkózott személyiségűként el tudom képzelni, hogy mennyire nehéz lehetett mindezt így, ennyire őszintén és aprólékosan megírni, és közre adni. De nem volt véletlen. Ez biztos. Én csak egy vagyok a sok közül, de tudom, hogy nem az egyetlen, akit megérintett. Olyan volt kicsit, mintha a bibliai hősök között lettem volna..és tulajdonképp ott is vagyunk mindnyájan, az "Újszövetség hőseiként."

Azt mondják, hogy a két legfontosabb választás az ember életében a társ- és a pályaválasztás. Istennek bámulatos tervei vannak velünk. A társválasztásnál, ami bár még misztérium a számomra, megerősödött bennem az, amit mindig is hittem, hogy Isten igenis mindenkinek rendel társat, és amikor ideálisnak látja összefűzi az életeiket. Minden csak hit és Isten tökéletes időzítésének a kérdése. Bíznunk kell az Úrban, mert ő a legfantasztikusabb GPS az egész földkerekségen...és még azon is túl! Na és az "áldott szemüveg" pedig a legjobb útitárs, ami a birtokunkban lehet.

Úgy vélem, hogy korosztálytól függetlenül mindenki megtalálja ebben a könyvben azt, amit keres, vagy amit éppen nem tudja, hogy keres, de ráadásként megkap.
Hálásan köszönöm, hogy a könyv által rendezett utazásban én is részt vehettem. A nyaram egyik legnagyobb, legszuperebb ajándéka, élménye, a legek-legje volt. Leírhatatlan amit érzek.
Áldás, békesség! Vagy ahogy mi mondjuk itt, Erdélyben: Békesség Istentől!

Irén, 70 éves

  • 2020.07.28.

Szeretem az életrajzi regényeket, de a "Nagyobb Ő" sokkal többet nyújt az olvasójának.

Igaz hitben járó, sok élettapasztalattal rendelkező, jót, rosszat megérő, átélő család életútja ez. Isten vezetése, áldása a gyötrelmekben úgy, mint a boldogságban mindig jelen volt és van életükben.
A színesen elénk /olvasó/ tárt gyermekkor, ifjúkori küzdelmek, harcok majd a boldogélet , mind-mind nagy élményt ad olvasásakor.
A legnagyobb értéke mégis az, hogy minden epizódhoz, történethez kapcsolódik egy-egy bibliai idézet, vers a magyarázatával együtt. A hitben járó olvasó számára biztatást, megerősítést nyújt Krisztus követésében. Az út keresésében járónak pedig irányt mutat sok tekintetben. Példázza, hogyan van jelen életünkben Isten mindenféle helyzetben, csak hinnünk kell Jézus kereszthalálában, és mindig csak rá figyeljünk.

Sok bölcsességet, helyes életvezetési tanácsokat kapunk a könyv által. Tanító, bátorító, őszinte, ha kell szókimondó, de szeretetteljes, megbocsátó, alázatra intő.

Mindenkinek szeretettel ajánlom.

Oldalak